Bevett gyakorlat ma már minden gázszolgáltatónál, hogy új és meglévő gáz csatlakozáskor, illetve átalakításkor EPH bizonylat meglétéhez kötik az engedélyek kiadását. Az EPH vizsgálat célja, hogy elektromos szempontból vizsgálja meg a kérdéses berendezés, épületrész, illetve ezek gáz és erősáramú hálózatát.
Ebben kívánunk segítséget nyújtani megrendelőnknek. Kiemelten gyors vizsgálatunkkal, valamint a helyszínen kiállított minősítő irattal kedvező árakon.
Alap esetben az EPH rendszer fő szempontjai a következők:
* Mért és méretlen gázcső összekötése elektromosan megfelelő vezetővel.
* PE-N vezető szétválasztási pontjánál (általában a lakás kis elosztója) a PE sínre (föld sín) érkező EPH gerincvezető bekötése. (általában 6 mm2 Cu flexibilis zöld-sárga vezető)
* EPH csomópont (többnyire a cirkó alatt) kialakítási helyére beérkező összes csővezeték összekötése.
További EPH bekötési követelmények melyek nem függnek össze szorosan a gáz hálózatra csatlakozás feltételeivel, de szerves részét képezi az EPH hálózatnak:
Az EPH csomópontba be kell kötni, vagy közvetlenül, vagy az EPH gerinc vezetékre csatlakozó többi EPH csomóponton keresztül:
* Villámvédelmi földelőt
* Érintésvédelmi (potenciálrögzítő "TN rendszer esetén") földelőt
* 5 méternél hosszabb, vagy szintet elhagyó minden fémszerkezetet és egyéb nagy kiterjedésű fém részeket. (kád, zuhanytálca, különböző tartályok, stb...)
* Túlfeszültség védelmi szempontok miatt: gyengeáramú hálózatok árnyékolása (TV, megfigyelő rendszer, telefon, riasztó, számítógépek hálózat, stb...)
Hely hiányában és a változatos egyedi kialakítások miatt javasoljuk szakember bevonását a megfelelő rendszer kialakítására, felülvizsgálatára.
Emlékeztető az Érintésvédelmi Munkabizottság 2008. október 1.-i ülésérő
Felmerült, hogy a tavaly életbe lépett új gázbiztonsági műszaki szabályzatra hivatkozva a gázszolgáltató vállalatok csak olyan helyen engedik meg villamos hálózati csatlakoztatású gázkészülékek bekapcsolását, ahol az ezt tápláló villamos hálózatba 100 mA-es vagy ennél érzékenyebb áram-védőkapcsoló van beiktatva. A jelenleg rendelkezésünkre álló szövegben ez ugyan valóban szerepel, de a IV. fejezet 3.5.4.1. szakasz-száma alatt, s ebben a példányban a 3.5. alfejezet csupán a 140 kW-nál nagyobb hőteljesítményű készülékekre, illetve egy helyiségben lévő több készülék esetén az ennél nagyobb összteljesítmény esetén érvényes. Cserpák János tájékoztatása szerint azonban ezt a gázszolgáltatók az ennél kisebb hőteljesítményű, tehát háztartási készülékeknél is megkövetelik. (Az ülés után sikerült tisztázni, hogy „A gáz csatlakozó vezetékek és fogyasztói berendezések létesítési és üzemeltetési műszaki-biztonsági szabályzata” GMBSZ nem rendeleti úton, hanem a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal igazgatója által került kiadásra, s szövege ennek honlapjáról tölthető le. Ennek IV. 3.5.3. és 3.5.4 pontjai foglalkoznak villamos kérdésekkel.). A „villamos berendezések” címet viselő 3.5.3. szakasz valóban csupán olyan követelményeket (pl. kapcsoló elhelyezése, gázérzékelő) tartalmaz, ami csak a nagy készülékeknél lehet indokolt. A „gázkészülékek erősáramú villamos hálózatra csatlakoztatása” című 3,5.4 szakasz jogilag ugyan szintén csak ezekre érvényes, műszakilag azonban a háztartási készülékeknél is indokolható, s a gázszolgáltatók ezt ezeknél a készülékeknél is megkövetelik. Ez az áram-védőkapcsoló alkalmazásának követelményén kívül tartalmazza még azokat a követelményeket (pl. a fémharisnyás gázcsatlakozás áthidalása, a gázcsőhálózatnak az EPH-ba való bekötése) is, amelyeket munkabizottságunk 2001 ápr. 4.-i ülésén javasolt.